A britek már megbánták, hogy beengedték a kelet-európaiakat

Bár a brit kormány tagadja, minden bizonnyal a román és bolgár munkavállalók áradatától való félelem is közrejátszott abban, hogy David Cameron a bevándorlás szigorítását tűzte zászlajára hétfői programbeszédében.

 A brit kormányfő felszólalása – amely II. Erzsébet ünnepélyes westminsteri Queen`s Speech-ének gerincét is adja majd – a bevándorlás szigorítása mellett megcélozta azt is, hogy a brit munkaerőpiac évente legfeljebb százezer fővel gyarapodjon. A rettegés oka, hogy jövő januártól fel kell oldani azokat a korlátozásokat, amelyek Romániára és Bulgáriára érvényesek a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta. A sajtóban nagy visszhangot kaptak azok aggodalmak, amelyek szerint öt év alatt akár negyedmillió kelet-balkáni munkavállaló is érkezhet a szigetországba, megtoldva akár azokkal a már Spanyolországban lévő romániaival, aki ott az elmúlt években munkanélkülivé vált. (Az Ibériai félszigeten a romániai munkavállalók számát egymillió főre teszik.)

A konzervatív Migration Watch korábbi felmérése szerint a bolgár és román migránsok áradatát erősítheti a két ország összesen 2,5 milliós roma népessége, amely diszkriminációtól szenved hazájában. Mindkét országban magas a fiatal – tehát jóval mobilabb – lakosság körében a munkanélküliség, ráadásul az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a brit szint ötödét sem.
Az Ipswich város egyetemi kampuszában beszédet tartott konzervatív vezető felszólalásának több részletét már előzetesen alaposan megszellőztetette és kommentálta a sajtó. A beszéd egyaránt foglalkozott a jóléti kedvezmények hozzáférhetőségének korlátozásával és az illegális bevándorlók távol tartásával. Az egész Európai Gazdasági Térségre, azaz az Európai Unió tagországain kívül Izlandra, Norvégiára és Liechtensteinre is vonatkozik az a támogatási lefaragás, mely hat hónap elteltével az eddigi automatikus juttatás helyett csak azoknak biztosítana munkakeresési segélyt, akik reális eséllyel pályáznak munkára. David Cameron elismerte: országa nem akadályozhatja meg az eddig érvényes átmeneti restrikciók feloldását, de el akarja érni, hogy csak azok érkezzenek a szigetországba, akik képesek a nemzetgazdasághoz hozzájárulni. El kell kerülni, hogy a migránsok visszaéljenek a jóléti rendszerrel.

Cameron igyekszik az eddiginél kevésbé vonzóvá tenni Nagy-Britanniát: ezentúl sem az egészségügyi, sem a lakásellátás nem lesz automatikus a frissen bevándorlók számára. Az új jóléti rendszerben – amely Cameron reményei szerint szakít a hangzatos „valamit a semmiért elvével” – a helyi önkormányzatoknak nem lesz kötelességük azonnal kedvezményes otthonhoz juttatni a migránsokat.

 A tanácsok maguk dolgozhatják ki feltételeiket, elbírálási módszereiket. A jövőben akár két-öt évet is el kell tölteniük egy bizonyos területen, ahhoz, hogy egyáltalán benyújthassák igényüket a szociális alapon kiutalt ingatlanokra. Az elbírálás még hosszabb időt vehet igénybe, így reálisan még később juthatnának ilyen otthonhoz a bevándorlók.
A jelentkezők alkalmasságát keményebb, többek között a megfelelő angol nyelvtudást igazoló rezidens vizsgák döntik el. Hasonlóan kíméletlen lépésekre készül a kormány az úgynevezett „egészségügyi turizmus” leállítása érdekében, melynek értékét hétfőn Jeremy Hunt szakminiszter évi 200 millió fontra becsülte.
A veszteséget egyrészt ugyancsak az igénybe vehető szolgáltatások megnyirbálásával, másrészt az ellátás díjának az illetékes országtól való visszakövetelésével próbálják majd csökkenteni.
Ami az Európai Gazdasági Térségen kívül eső országokból érkező munkavállalókat illeti, a kormány le kíván csapni az illegális munkaerőt alkalmazó csaló vállalkozásokra, amelyek a jövőben akár 20 ezer fontra (egy font kb. 360 forint) is büntethetők lesznek. Törvény írja majd elő azt is, hogy a lakáskiadóknak ellenőrizniük kell új bérlőik bevándorlási státuszát. Szerződéskötés előtt bizonyítékot, – útlevelet, vízumot, vagy biometrikus lakhatási igazolást – kell követelniük az ügyféltől, és szerződéskötés után is nyilvántartást kell vezetniük.
Minden fék és korlát bejelentése mellett David Cameron hangsúlyozta, milyen hatalmas előnyökkel jár a bevándorlás, és mennyire büszkévé teszi Nagy-Britannia nyitottsága és sokszínűsége. Az intézkedésektől azt várja, hogy a kapukat döngetők kifizetik saját költségeiket, nem támaszkodnak a jóléti hálóra, és visszaadnak valamit a társadalomnak. A liberális-konzervatív koalíció meggyőződése, hogy a munkáspárti kormányzás idején a szigetország „puha célpontnak” számított, és ennek eredményeként 2,2 millióval többen érkeztek ide, mint ahányan távoztak.
A Munkáspárt alatt Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A Munkáspárt vezette korabeli brit kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előzetes becslés azonban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozóval együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból – írta az MTI. Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004-es bővítés óta Nagy-Britanniában megfordult keleti munkavállalók legalább fele már hazament, nem utolsósorban az utóbbi évek súlyos brit recessziója miatt.