Szabadságolás Angliában

Szabadságolás

A törvény szerinti minimum szabadság 1 teljes munkaévre, napi 8 órás, heti 5 napos munkahetet figyelembe véve: 28 nap. Ez tartalmazza a bank és a public holiday napokat is. A szorzó ez esetben 5,6 hét. Mivel azonban nem mindenki ilyen munkarendben dolgozik, ezért lehetőség van más számítási módszer alkalmazására.

 Teljes munkaidős kalkuláció

A ledolgozott munkanapok száma alapján történik. Egy ötnapos munkahét esetében ez 5x5,6=28 nap.

 Részmunkaidős kalkuláció

Ebben az esetbe is a munkahétre eső napok számát kell 5,6-tal szorozni.

 Mindkét esetben teljes munkaévről és folyamatos munkarendről beszélünk.

 Ha rendszertelenül dolgozol, akkor lehetőség van százalékos szabadságszámolásra is. Ebben az esetben, a munkáltató minden ledolgozott óra után 12,07% szabadságot számol. Ügynökségeknél jellemző ez a módszer.

Abban az esetben, ha nem 8 órás, de folyamatos műszakrendben dolgozik valaki, akkor egy másik módszerrel, éves bontásban nézve lehet a szabadnapokat számolni.

 Egyéb törvényi rendelkezések:

-A szabadság „építése” az első munkanappal megkezdődik

-A fel nem használt szabadságot a munkavállaló pénzben nem válthatja meg

-A fel nem használt szabadság átvihető a következő évbe, de csak ha a munkáltató ezt felajánlja

 Minden esetben az a mérvadó, hogy az általad aláírt szerződésben mi szerepel. Ezért ennek érdemes utána nézni. Ugyanis cégenként változó az üzleti év kezdete, ill. a kalkulációs módszer is.

 És még 2 megjegyzés:

 Legal-E és a kiskapuk

 A 12,07%-os holiday saving elsőre illegálisnak hangzik, de nem az. Két okból:

-A minimálbér meghatározásáról szóló törvény leírja, hogy mely levonások csökkentik és melyek nem, a minimálbért. Az egyik ilyen „nem csökkentő levonás” bármilyen címszóval történhet, ha eleget tesz a következő kitételeknek. A munkaszerződésben szerepel, a munkavállalással kapcsolatos és munkaadó nem használja saját előnyére.

-A fel nem használt szabadsággal kapcsolatban minden döntési jogot a törvény a munkaadóra ruház.

 A Legal-E esetében az ember aláírja a szerződést, ezáltal elfogadja, hogy a saját fizetéséből termelik ki a szabadságos pénzét. A későbbiekben pedig reménykedik abban, hogy nem húzzák csőbe.

Éljen az angolszász jogrend!

 Összegzésül. A törvény szerint a munkavállaló nem viheti át a fel nem használt szabadságot a következő évre, ill. nem kérheti a pénzbeli megváltás. Viszont a munkaadó dönthet úgy, hogy a fel nem használt napokat átviszi, de ez az ő hatásköre. Néhány ismerősöm példája pedig azt bizonyítja, hogy a cégek kifizetik év végén a bennmaradt szabadnapokat. Ez okozta nálam a félreértést. Tehát a törvény végső soron szabad kezet ad a munkaadóknak a szabadság felhasználását illetően. Pontosabban fogalmazva, nem csak ezen a téren…